�prilis elseje a bolonds�g, a tr�f�lkoz�s napja. Ilyenkor sok minden megengedhet�, �s az �tletes tr�f�kon nem illik megs�rt�dni. Persze, mindennek van hat�ra, �s nem j�, ha a bolondoz�s durvas�gba torkollik. �m a j�l ir�nyzott po�nok friss�t�en hatnak az emberre. �s azt vajon tudod-e, hogy honnan sz�rmazik az �prilisi tr�f�lkoz�s szok�sa?

V�gre itt az �prilis, ami a szerelem �s a bolondoz�s h�napja. Ezt az id�szakot az �kori r�maiak V�nusz istenasszonynak szentelt�k, mert a napt�rt megreform�l� Julius Caesar a saj�t csal�dj�nak �sanyj�t tisztelte benne. V�nusz j�rul�kos mell�kneve pedig "aprilis" volt, amely sz� a latin "aperire", "megnyitni" ig�b�l ered. Mivel a szerelem istenn�j�r�l van sz�, a "megnyit�s" eredetileg a sz�l�s aktus�ra vonatkozott, de napt�ri fogalomk�nt k�s�bb �gy magyar�zt�k, hogy a konzulok �prilis elsej�n nyitott�k meg hivatalosan az esztend�t.

�m hogy ebb�l a napb�l mik�ppen is lett a "Bolondok napja", azt val�j�ban nem lehet tudni. Rengetegf�le tal�lgat�s van az eredet�r�l, �m egyik sem t�l meggy�z�. Tal�n az �it�liai Szaturn�li�kb�l sz�rmaz� k�z�pkori bolond�nnepre vezess�k vissza? Az egyetlen sz�ps�ghiba csak az, hogy ezt az �nnepet december 28-�n vagy �j�v napj�n, janu�r elsej�n tartott�k.

Egy m�sik forr�s szerint az �prilisi tr�f�lkoz�s eredet�t Franciaorsz�gban kell keresn�nk. A r�gi francia napt�r szerint az esztend� �prilis 1-j�n kezd�d�tt. Ezen a napon �si szok�s szerint az ismer�s�k aj�nd�kokkal lept�k meg egym�st. IX. K�roly kir�ly 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztend�nek onnant�l fogva janu�r 1-j�n kell kezd�dnie. �gy az aj�nd�koz�sok id�pontja is �ttol�dott janu�r elsej�re, de a r�gi �vkezdet m�g sok�ig k�s�rtett az emberek eml�kezet�ben. Eleinte �prilis 1-j�n is k�ld�zgettek aj�nd�kokat egym�snak, majd - tekintettel a kett�s k�lts�gre - az �prilis elseji aj�nd�kozgat�s �talakult: �rt�kes meglepet�sek helyett ink�bb tr�f�kat k�ldtek, s v�g�l kialakult az a szok�s, hogy a hamis �vkezdetet hamiskod�ssal, vagyis bolondoz�ssal �nnepelt�k meg.

Tal�n az egyik legr�gebbi tr�f�t Toulouse gr�fja, XIV. Lajos francia kir�ly fia eszelte ki. �ldozatul Gramont m�rkit v�lasztotta. M�rcius 31-�nek �jszak�j�n, mialatt a m�rki aludt, a gr�f cinkosaival kilopatta a ruh�it. Minden egyes darabot felfejtettek, majd �jra �sszevarrtak, de sz�kebbre. Reggel a m�rki fel akarta h�zni a nadr�gj�t, de nem f�rt bele. Riadtan ny�lt mell�nye ut�n, �m nem tudta begombolni. Ugyan�gy j�rt a kab�tj�val is. Jav�ban k�szk�d�tt, amikor r�nyitotta az ajt�t az egyik cinkost�rs: "Az isten�rt, m�rki, mi t�rt�nt �nnel? Eg�szen meg van dagadva!" A m�rkir�l gy�ngy�kben hullt a ver�t�k, hogy mif�le furcsa �s borzaszt� betegs�g �thetett ki rajta. Orvos�rt futtattak, az orvos pedig - aki szint�n beavatott volt - megvizsg�lta, receptet �rt �s gondterhelten t�vozott. Elszaladtak a recepttel a gy�gyszer�szhez, aki visszak�ldte, hogy nem �rti. Nem is �rthette, mert ez volt r��rva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "V�gy oll�t, �s v�gd fel a mell�nyedet!"

Hogy a m�rki mik�pp reag�lt az ugrat�sra, azt ma m�r nem tudhatjuk. Az viszont �r�k �rv�ny� igazs�g, hogy m�sokon nevetni k�nnyebb, mint magunkon - m�g �prilisban is.


Esem�nyek:

1579 - B�thory Istv�n lengyel kir�ly megalap�tja a Vilniuszi Egyetemet
1713 - Anglia �s N�metalf�ld megk�tik Franciaorsz�ggal az Utrecht-i b�k�t, mely lez�rja a spanyol �r�k�s�d�si h�bor�t. L�sd m�g: Rastatt-i b�ke.
1991 - megsz�nik a Vars�i Szerz�d�s szervezete
2004 - elindul a kasub Wikipedia
[szerkeszt�s]
Sz�let�sek
1859 – Vik�r B�la etnogr�fus, m�ford�t�, akad�mikus
1868 – Edmond Rostand francia k�lt�, dr�ma�r� († 1918)
1868 – Lengyel P�l magyar nyomd�sz, �js�g�r�, eszperant� nyelv� lapok kiad�ja
1873 – Szergej Rachmanyinov orosz zeneszerz�, zongoram�v�sz �s karmester
1916 – Perczel Zita sz�n�szn�, filmsz�n�szn�
1920 – Mifune Tosiro, jap�n sz�n�sz
1929 – Milan Kundera cseh–francia �r�, dr�ma�r�, k�lt�, essz�ista
1952 – T�k�s L�szl�, a Kir�lyh�g�-mell�ki reform�tus egyh�zker�let p�sp�ke
[szerkeszt�s]
Hal�loz�sok
1807 – R�vai Mikl�s nyelv�sz
1922 – IV. K�roly, az utols� magyar kir�ly
1978 – Ignotus P�l (* 1901)
[szerkeszt�s]
Nemzeti �nnepek, �vfordul�k, esem�nyek
A n�pszok�s szerint a bolondok napja.